2015-ben vált megkerülhetetlenné számunkra az a felsőbb vezettetés által irányított terv, miszerint létre kell hívnunk egy helyet, ahol az embereknek megpihenni, összegezni, majd onnan továbbindulni van lehetőségük.
A választott terület meghatározása nem a mi érdemünk, követtük az irányítást földön és égen. Hála minden támogatásért amit kaptunk.
Ahogy az évek telnek, nap, nap után érkezik visszaigazolás arról, hogy jól tettük, hogy a számtalan kiszállási lehetőségnél egyszer sem engedtünk a könnyebb út csábításának. Mindkettőnkre jellemző “az elmegyünk a falig és még azon is túl” hozzáállás, ami a küldetésünk szövetségeseivé formált minket az alkotó munka évei alatt.
A választott terület legkevesebb 25 éve érintetlenül állt, mintha szomjazta volna az értő gondoskodást. Bozótirtással kellett kezdenünk több hektár területen, sokszor négykézláb a szúrós tövisek között. Majd kerítést építettünk több kilométer hosszan, megtanultunk vadhálót kifeszíteni, csak a villanyra 3 évet vártunk…miközben kihívás akadt bőven az emberi oldalon is. Nem titok az sem, hogy nem egyedül indultunk el az úton, viszont egyedül tartunk a célegyenes felé.
A folyamatos építkezés mellett prioritássá vált a tér élettel való megtöltése, mind növények, mind állatok terén. Több mint 100 db gyümölcsfa, fóliasátor, baromfi és négylábú társaik lettek szívterünk örök részei.
